Soha életemben nem készítettem még szilvás gombócot, illetve persze mirelitet igen, de igazit még nem. És persze eddig is tudtam, hogy teljesen más a valódi, de most megbizonyosodtam róla, hogy tényleg így van. És nem is volt annyira bonyolult, illetve időigényes, szóval, ha van rá módom, akkor mindig így fogom csinálni.
És, hogy melyik recept nyert? Naná, hogy ez, így az állás jelenleg 20-15 Széll Tamás javára.
Hozzávalók:
fahéjhabhoz:
2,5 dl tej
2,5 dl 30%-os habtejszín
6 tojássárgája
5 dkg cukor
só
1 kk. fahéj
1 vanília rúd
gombóchoz:
50 dkg főtt burgonya
1 ek. búzadara
1 ek. porcukor
1 ek. sertészsír
1 tojás
15-20 dkg liszt
só
15-20 szem szilva
3 ek. cukor
2 kk. fahéj
4-5 száraz kalács morzsára őrölve
10 dkg vaj
porcukor a tálaláshoz
A tejet és a tejszínt felteszem forrni, majd beleteszem a vanília kikapart magját és magát a magházat is. A tojássárgákat kikeverem a cukorral, sóval, fahéjjal, majd hozzáadom a forró tejet (a magházat kidobom). Simára keverem és és újra felmelegítem, amíg besűrűsödik. Átszűröm, hideg vízfürdőben lehűtőben és tálalásig hűtőbe teszem (ha van valakinek habszifonja, akkor abba, így tényleg hab lesz belőle).
A szilvákat félbevágom és megszórom a cukorral, valamint a fahéjjal, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezem őket és 140°-on 20-30 perc alatt megsütöm.
A burgonyákat felkockázom és sós vízben megfőzöm, majd áttöröm és teljesen hagyom kihűlni. A kalácsokat turmixban megőrölöm, majd a habzó vajon megpirítom, és félre teszem. A burgonyához hozzáadom a búzadarát, a porcukrot, a zsírt, a tojást, a sót és egy kevés lisztet, majd elkezdem összegyúrni és a további lisztet folyamatosan adagolom hozzá. Kicsípek belőle egy-egy darabot, a közepébe helyezek egy szilvát, és gombócot formálok belőle, majd amikor kész az összes gombóc, akkor gyöngyöző, sós vízben kifőzöm őket (miután feljöttek a víz felszínére, még 1-2 percig főzni kell). Azonnal megforgatom őket a kalácsmorzsában és porcukorral meghintve, a fahéjhabbal együtt tálalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése