2020. augusztus 14., péntek

Darált húsos raguval töltött cukkini

Mikor tavasszal a veteményest terveztem,megkérdeztem a kertészetben a hölgyet, akihez évek óta jár a család, Édesanyám is minden palántát Tőle szerzett be, hogy mennyi cukkini palántát vegyek. Azt javasolta, hogy egyenlőre egyet, mert higyjem el, nagyon bőven fog teremni. Bevallom kicsit szkeptikus voltam, de belementem, majd jötek a késő májusi fagyok, ami nálunk extrán érvényesült, és az egyetlen cukkini palántám úgy tűnt, elfagyott, de megbeszéltem vele, hogy térjen magához, én meg fogom becsülni. Szót fogadott, és már az ötödik hatalmas, de tényleg hatalmas cukkinit szedjük le róla, és még rengeteg kis bébi van rajta, és virág is, szóval míg az első fagyok meg nem jönnek, azt hiszem elég bőven fog teremni valóban.

Az elsőből cukkinilevest készítettem, de mivel akkor összesen 6 gyerkőc elé kellett tegyem az ebédet, a fotózásra nem volt idő - majd legközelebb -, viszont a töltött cukkinit megörökítettem. Ezek piacon vett pici verzióból készültek, de legközelebb piciként szedem le a sajátunkat, és azt fogom hasonlóan megtölteni. A gyerekeknek ki kellett szednem a héjából, de ennek olyan puha héja volt még, hogy én azt is megettem.

Hozzávalók:

3 kisebb cukkini

1 hagyma

50 dkg darált hús

2 paradicsom

80 g fetasajt

só, bors

1 csokor petrezselyem

tejföl ízlés szerint

5-10 dkg sajt reszelve

Elkészítési idő: 45 perc

Sütési hőfok: 180-200°

 

A cukkiniket félbevágom, és kikaparom belőle a magokat. Olajon megdinsztelem az apróra vágott hagymát, majd megpirítom rajta a darált húst, sózom, borsozom, hozzáadom az apró kockákra vágott paradicsomot, belemorzsolom a fetasajtot, majd hagytam egy pár percig rotyogni. Belekeverem a felaprított petrezselymet. Megtöltöm a hőálló edénybe tett cukkiniket, mindegyik tetejére kanalazok ízlés szerint tejfölt, megszórom sajttal és 15 perc alatt megsütöm, majd feljebb emelem a hőfokot 200°-ra és további 5 percig pirítom őket.

2020. augusztus 3., hétfő

Rozmaringos sárgabaracklekvár

Nagyon szeretem pikánssá, különlegessé tenni a lekvárjaimat. Persze nagyon finom a "sima" eper, de azért a bodzás eper még jobb, nagyon jó a szilva, de a mézes-fahéjas verziót jobban szeretjük, és túrógombóc mellé a sárgabarackot emelném le a polcról, de a reggeli friss kovászos kenyérre szívesebben kentem a rozmaringos verzióját.
Már jó pár éve szemeztem valami hasonló kombinációval, de idén megkaptam a végső löketet azzal, hogy saját rozmaringom van a kertben, ami már elég szép méretű bokorrá nőtte ki magát, így ez került a lekvárba. Mivel nem akartam, hogy a rozmaring darabok benne maradjanak a kész lekvárban, így forralás után csak áztattam őket egy éjszakán át, mert így a meleg hatására jobban kijöttek az ízek, és ahhoz pont elég volt, hogy a rozmaring íze átkerüljön, de ne legyenek a gyerekek, vagy akár felnőttek számára is kellemetlen darabkák benne.

Hozzávalók:
2 kg sárgabarack
40 dkg cukor
4-5 ág friss rozmaring
1 csomag dzsemfix 3:1


A sárgabarackot félbevágom, kimagzom, de nem hámozom meg. Ha túl nagyok akkor lehet apró darabokra vágni, én csak négybe vágtam mindegyiket. Ezek után lecukrozom, hozzáadom a rozmaring ágakat és felforralom, de amint elkezd forrni, le is zárom, majd konyharuhával letakarva, hogy a szemtelen legyecskék ne előttünk kóstolják meg, egy éjszakát pihentetem. Másnap újra felforralom, de már a dzsemfixet is hozzáadom, majd forrástól számított 5 percig zubogva forrni hagyom. Ezután botmixerrel pürésítem, de nem teljesen, hagyok benne néhány darabot, majd forrón sterilizált üvegekbe töltöm, lefedem, fejre állítom 5 percre, majd visszafordítom és letakarva, száraz dunsztban hagyom kihűlni. Tényleg vajas kenyéren, vagy kalácson a legfinomabb.