2020. január 27., hétfő

Rózsaborsos sertéskaraj

Mióta feleség vagyok ez volt az a karácsony, amikor eddig a legtöbb családtagot láttam vendégül, ráadásul két alkalommal is, mert Szenteste vacsora is nálunk volt a család java, és 26-án ebédre pedig Nagyikám ebédjét szerveztem meg nálunk. 24-én a hagyományos rántott halon és burgonyasalátán, valamint hagymás törtkrumplin kívül az idei Lidl szakácskönyvből készítettem el a lazacos receptet, majd ezt is mutatom, két nap múlva pedig Nagyikámmal elkészítettük a másik Nagymamám hagyományos karácsonyi menüjét helyette, mert idén sajnos ő már nem volt velünk. Tőle megtanultam a töltött káposztát, ezt Nagyikámmal együtt elkészítettük már 23-án, mert a töltött káposzta többnaposan, felmelegítve az igazi. Emellé mindig karajból sütött sült húst ettünk, ezt cifráztam meg egy kicsit egy Nők Lapja Konyhás recept alapján, íme.

Hozzávalók:
80 dkg sertéskaraj
1 ek. mustár
1 ek. durvára őrölt borskeverék
2 ek. rózsabors
1 csokor petrezselyem
olaj

Elkészítési idő: 3 óra + 1 óra pihentetés


A karajt lehártyázom, majd bedörzsölöm a mustárral, megszórom a felaprított petrezselyemmel és a durvára őrölt borskeverékkel, és legalább egy órára (én egy éjszakát hagytam) a hűtőben állni hagyom.
A húst egy magas falú tepsibe helyezem, meglocsolom olajjal és öntök alá egy kevés vizet, majd alufóliával lefedve 120°-on 2 órát sütöm. A letakarás helyett én egy Nagymamám által bilinek nevezett edényt használtam, melynek van fedele is, így még jobban tudott párolódni. Az idő letelte után leveszem a fóliát, vagy fedőt és további 20 percig sütöm immár 180°-on, majd kivéve megszórom az enyhén megtört rózsaborssal.

Tipp: Nemrég Marton Adri egyik receptvideójában hallottam, hogyha sütőbe kerül az étel, akkor érdemesebb szárított fűszereket használni, mert azok nem égnek meg, ellenben a frissekkel.

2020. január 23., csütörtök

Császárzsemle

Mutatok még péksüteményt, ha szeretnétek hétvégén elkápráztatni a családot. Két nagyon kedves barátnőm is nagy Limara sütő mester, én mindig csak epekedve néztem a fotóikat, amiket küldtek nekem az újabb és újabb alkotásaikról, aztán 2 éve megkaptam én is az első Limara könyvemet, amin felbuzdulva, akkor sokszor el is készítettem a sós kiflit. Hamar megvan, és a gyerekek imádják, hogy Anyuci által sütött kiflit ehetnek vacsira, reggelire. 

Még elkészítettem jó pár receptet, megkaptam a második Limara könyvemet is, de egy kicsit leálltam, nem is tudom miért, pedig tényleg nem ördöngösség, csak idő kell hozzá, de cserébe utána annyira jó a saját magad által sütött péksütit enni, hogy az mindent megér. Idénre ez is egy vállalás, hogy többször veszem elő a dagasztó gépet, minthogy a pékségbe beugorjunk hazafele.


Hozzávalók:
70 dkg liszt
2 tk. só
1 tk. cukor
2,5 dl víz
2,2 dl tej
5 dkg puha vaj
2 dkg friss élesztő (ez szárítottal is helyettesíthető, de azért kicsit érezhető lesz a különbség) 
tetejére mák vagy szezámmag

Elkészítési idő: közel 3 óra
Sütési hőfok: 210°



Minden péksütemény és kenyér a liszt átszitálásával indul. Régebben azt gondoltam, hogy ez felesleges művelet, de nem az, tényleg ne hagyjátok ki. Összevegyítem a lisztet a sóval és a cukorral, majd a közepébe mélyedést készítek és ide öntöm a vizet, a tejet, a vajat, majd rámorzsolom az élesztőt, alaposan kidagasztom és 35-40 percig kelesztem. Kilisztezett deszkára fordítom, majd 12 egyforma darabra vágom, mindegyiket gömbölyítem, lefedem őket és 15 percig pihentetem. 
Mindegyik gombócot nagyjából 45 cm hosszú ruddá sodrom és megformázom belőlük a zsemléket: egy laza csomót kötök a közepére és a két végét bedugdosom, a felsőt alulról, az alsót pedig felülről. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezem őket egymástól kicsit messzebbre, majd letakarom és további 30 percig pihentetem, közben előmelegítem a sütőt 210°-ra (ezután kerüljön a hűtőbe, ha reggel szeretnénk megsütni őket).  A megkelt zsemléket lespriccelem egy kevés vízzel, megszórom mákkal vagy szezámmaggal és a forró sütőbe tolom, melynek aljába öntök egy kevés vizet. Nagyjából 20 percig sütöm őket, utána elzárom a sütőt, de még nem veszem ki a zsemléket, csak kitámasztom az ajtaját egy fakanállal és így hagyom 5 percig, majd kiveszem és a rácson hagyom kihűlni.

Tipp: Legutóbb gasztrobarátainkat kápráztattam el azzal, hogy reggel a frissen sült zsemle illatára ébredhettek, szóval az a művelet, hogy kelesztés után tepsire kerül a péksüti és megy a hűtőbe, reggel pedig csak sütöm, nagyon jól működik.

2020. január 22., szerda

Chilis burgonyakrémleves sült fokhagymával és parmezánnal

Hétvégén a gyerekek ételkívánsága általában annyi, hogy golyós leves legyen. Ez azt jelenti, hogy krémleves, amibe tehetnek levesgyöngyöt. Igyekszem újabb és újabb változatokat kitalálni, illetve receptet keresni hozzá, de a tél szünetben sikerült egy saját kreálmány, amit szó szerint megálmodtam, másnap pedig megvalósítottam. 

Hozzávalók:
60 dkg burgonya
1 liter víz
2 tk. só
2 tk. szárított zöldségkeverék
1 fej fokhagyma
2 dl tejszín 
1 tk. cayenne bors

Elkészítési idő: 30 perc
Sütési hőfok: 200°


A burgonyákat meghámozom, felkockázom és a sós, zöldségkeverékes vízben megfőzöm. Az egész fej fokhagymát félbevágom, majd sütőben megsütöm amíg krémes állaga nem lesz, ez sütőtől függően nagyjából 20 perc. A levest botmixerrel pürésítem, hozzáadom a tejszínt és a sült fokhagymát, amit kinyomok előtte a héjából, valamint cayenne borssal fűszerezem (a gyerekeknek ezelőtt a lépés előtt kiszedtem az ő adagjukat).  2 kisebb fej burgonyát uborkagyalun legyalulok, megforgatom egy kevés olívaolajban, megszórom durva szemű sóval, és nagyjából 10-15 perc alatt sütőben megsütöm, és ezzel, valamint parmezánforgáccsal tálalom a levest.

2020. január 21., kedd

Kakaós csiga egy új recept alapján

Boldog új évet szeretnék először is kívánni mindenkinek, aki ide téved a blogomra. A tavalyi év itt a blogon nem sikerült túlságosan aktívra, ami nem jelenti azt, hogy nem készítettem sok-sok ételt, sósat, édeset, levest, főételt és mindenféle finomságot, csak a posztolások maradtak el, ahogyan ezt korábban írtam, de idén feltett szándékom, újra itt is visszatérni. 
Gondolom mindenki elég sok édességet evett az ünnepek alatt, de én azért most jönnék egy édes recepttel, ami nem saját persze, de tényleg nagyon finom, remekül fagyasztható, és nagyon jó érzés volt hétvégén, hogy szombat este megkérdeztem a kislányomat, hogy mit szeretne másnap reggelire, azt mondta, hogy kakaós csigát, és én elő tudtam venni a mélyhűtőből másnap reggelre olyan csigát, amit én sütöttem.
Itt a blogon már korábban kétszer is megosztottam veletek kakaós csiga receptet, de mindig találok jobbat, most ez, a Marton Adri féle a favorit itthon, melyet Nagymamám tányérján tálaltam, biztosan ettől lett még finomabb.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
10 dkg margarin
2 dl tej
1 tojás
25 g élesztő
2 ek. kakaó
3 ek. olaj
1 cs. vaníliás cukor
2 ek. cukor
csipetnyi só

Elkészítési idő: 15 perc + 1,5 óra kelesztés + 20 perc sütés
Sütési hőfok: 180°


Meglangyosítom a tejet, amibe belekeverek egy pici cukrot és belemorzsolom az élesztőt, majd megvárom míg felfut. Átszitálom a lisztet, hozzákeverem a sót, a cukrot, a vaníliás cukrot és a vajat, majd alaposan eldolgozom, és a közepébe csinálok egy mélyedést, ahova beleöntöm a felfutott élesztőt és a tojást. Alaposan kidagasztom, majd cipót formázok belőle és letakarva 1 óra alatt a duplájára kelesztem. 
Közben egy tepsibe sütőpapírt helyezek, a megkelt tésztát lisztezett felületen kinyújtom 3-4 mm vastagságúra, megkenem olajjal, majd megszórom a cukrozott kakaóval (én picit többet tettem mint amit a recept ír.. Most először találkoztam azzal a trükkel, hogy egy cérnával szeleteljem a csigákat és így csodásan megmaradnak a vonalak, a rétegek. A cérnával a tészta alá kell nyúlni, majd felül keresztezve elvágni vele a tekercset. Tepsire helyezem őket, egymástól picit távolabb és letakarva 20-25 percig még hagyom kelni, majd 20 perc alatt megsütöm őket és végül porcukorral meghintve tálalom.