Tepsiben sült húsos-paradicsomos tortillatekercs

#3

Ez az étel is remekül variálható. Tortillalap nálunk egy időben gyakran volt itthon, és gondolom sokan vannak, akik szintén betáraztak ilyen alapanyagokból is. Persze ezt is el tudjuk saját magunk készíteni, de ilyen receptet még nem próbáltam, viszont ha nincs otthon tortilla lap, akkor akár palacsintával is helyettesíthetitek, akkor a hortobágyi palacsintához lesz hasonló étel. És ha van türelmetek egy jó nagy adag palacsintát sütni, akkor egyik nap ehetitek ezt a verziót belőle, másik nap pedig a klasszikus verziókat lekvárral, túróval, fahéjas cukorral töltve egy finom leves után).

Hozzávalók:

1 nagy fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

50 dkg darált hús (marha, sertés vagy pulyka, ki-mit szeret)

só, bors

1 konzerv hámozott, darabolt paradicsom (a "sima" dobozos sűrített paradicsom is megfelelő hozzá)

1 csokor petrezselyem (vagy 1 ek. szárított)

1 csomag tortilla lap 10 dkg sajt reszelve

Elkészítési idő: 1 óra (sütéssel együtt, palacsinta sütés esetén annyival több)

Sütési hőfok: 180°

Olívaolajon megdinsztelem a finomra aprított hagymát és fokhagymát, majd hozzáadom a húst és megpirítom. Sózom, borsozom és ráöntöm a paradicsom felét, majd nagyjából 5 percig főzöm. Megtöltöm vele a tortilla lapokat (vagy a palacsintákat), feltekerem őket és egy hőálló tálban szorosan egymás mellé helyezem őket. A paradicsomszósz másik feléhez keverem a petrezselymet és ráöntöm a tekercsekre, megszórom sajttal és 20 perc alatt sütőben készre sütöm.

Gyökérkenyér

Kezdek belejönni az otthoni pékség üzemeltetésébe, és az igazat megvallva nagyon élvezem, hogy a friss kenyér, kifli, kalács illata belengi az egész házat. Gondoltam megpróbálkozom a kovászos kenyérrel is, na de azért még nem azzal a fajtával, amihez folyamatosan kell "etetni" a kovászt, ez még csak az első egyszerűbb lépés, de azért az, hogy 1 dkg friss élesztővel lett két kenyerem, az elég jól hangzik. Két ilyen csavart kenyér jött ki belőle, és mennyei volt. Az eredeti recept Limara könyvéből való, de én abból gazdálkodtam ami itthon volt: teljes kiőrlésű rozsliszt helyett teljes kiőrlésű búzalisztet használtam és az eredeti receptben dió szerepel, de én napraforgómagot tettem bele. Úgy tűnhet, hogy sokáig tart, ami órákban mérve igaz is, de most úgyis mindenki otthon van, legalábbis remélem, és effektív dolgozni nem sokat kell vele. Most a saját verziómat írom le.

Hozzávalók 2 kenyérhez:

30 dkg kenyérliszt

3 dl víz

1 dkg friss élesztő

5 dkg napraforgómag

20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

10 dkg kenyérliszt

1,5 tk. só

3 ek. joghurt

2 ek. olaj

Elkészítési idő: 2,5 óra+az éjszakai kelesztés (10-12 óra)

Sütési hőfok: 230° majd 200°

Este elkészítem a kovászt: a vízben feloldom az élesztőt, majd egyszerűen fakanállal összekeverem a liszttel és konyharuhával lefedve 10-12 órát pihenni hagyom.

Reggel egy tálba szitálom a liszteket, elkeverem a sóval, majd a közepébe mélyedést csinálok, ahova beleöntöm az egész kovászt, a joghurtot és az olajat, hozzáadom a napraforgómagot és jól kidagasztom a tésztát, addig amíg már nem tapad a tál oldalához, és összeáll egy gombóccá. Ismét letakarom, és hagyom 40 percig pihenni. Kettéosztom a tésztát, átgyúrom, majd gömbölyítem és újabb 15 percig pihentetem. Ezután 40-50 cm hosszú rudakat sodrok a gombócokból (én inkább rövidebbeket csináltam, hogy majd széltében keljenek inkább) és újabb 10 percig békén hagyom, majd a két végét megcsavarom, egy jól belisztezett konyharuhára emelem, egy másikkal letakarom és újabb 40 percig kelesztem. Közben előmelegítem a sütőt 230°-ra, majd előkészítek egy fém tálat vízzel. Óvatosan sütőpapírral bélelt tepsire fektetem a kenyereket és a fém tállal együtt beteszem a sütőbe, majd 20 perc után lejjebb veszem a hőfokot 200°-ra, kiveszem a tálat és további 15 percig sütöm őket. Lezárom a sütőt, kitámasztom az ajtaját egy fakanállal és 5 percig így hagyom, majd rácsra szedem hűlni és megspriccelem a tetejüket vízzel. 

Tipp: bármilyen maggal próbálkozhattok, akár keverhetitek is őket. A képen szereplő tojáskrém receptje is hamarosan következik.

Egyszerű zöldborsóleves

#2

Megmondom őszintén én az egyszerű, "csak egy kis rántás" alapú levesekkel mindig is hadilábon álltam, de úgy érzem fejlődöm, legalábbis Férjem is ebben erősít meg. Ott viszont nem tartok hogy a jó arányt eltaláljam, ezért mindig recepthez nyúlok. Mivel a kis ovisaink minden nap megkérdezik, hogy ma hány fogásos lesz az ebéd, hiszen oviban a legalább kettőhöz szoktak, így levest is főzök nekik hétköznap, pedig azt mi a legkisebbel nem igazán szoktunk itthon enni. Így készült el ez a borsóleves is, szerintem találtok otthon hozzávalót, és remélem nem csak nekem nem mennek az egyszerű levesek, így tudok vele segíteni is.

Hozzávalók:

1,5 ek. olaj

1,5 ek. liszt 

1 tk. pirospaprika

1,5 liter víz

3 sárgarépa 

200 g zöldborsó (nyilván ezt a mennyiséget nem kell ennyire grammra pontosan kimérni, nekem ekkora volt a mirelit csomagom)

1 csokor friss, vagy 1 ek. szárított petrezselyem

1 tojás

kb. 2 ek. liszt

1 kk. só

Elkészítési idő: 45 perc

Az olajat felhevítem, beleszórom a lisztet és megpirítom, majd félrehúzom és megszórom a paprikával. Beledobom a félkarikákra vágott sárgarépát és a zöldborsót, picit együtt pirítom, majd felöntöm a vízzel, hozzáadom a petrezselymet és forrástól számítva nagyjából 20-30 percig főzöm, amíg megpuhulnak a zöldségek.

Közben a tojást elkeverem a liszttel és a sóval, sűrű galuska tészta állagot kell kapni, majd ezt kiskanállal beleszaggatom a levesbe és még 1-2 percig főzöm, majd tálalom is.

Tipp: nekem van itthon szárított zöldségkeverékem, azzal még gazdagabbá tehető a leves íze.

Tejszínes-kukoricás csirke

#1
Számunkra az itthoni karantén egyenlőre nem sokat változtatott a bevásárlási és étkezési szokásainkon, mert eddig is hetente egyszer jártunk bevásárolni, azon kívül csak a tejet, kenyeret kellett frissen venni, de mivel a család nagyon rákapott arra, hogy Anyuci süti a kenyeret, kiflit, zsemlét, kalácsot, így utóbbi se probléma már. 

Ahhoz viszont, hogy még kevesebbet kelljen boltba mennünk és, hogy a gyerekek ne csak azt kapják belőlem délelőtt, hogy Anyuci főz, mos, tereget... nagyobb adagokat készítek mindenből. Hétfőn még a hétvégi ebédet ettük, ami a gyerekek nagy kedvence, tehát ez az adag két napra is elég 2 felnőttnek és 3 gyereknek.

Hozzávalók:

70 dkg csirkemell

4 dl tejszín

só, bors, szerecsendió

1 konzerv kukorica

1 ek. aprított petrezselyem

5 dkg sajt reszelve

Elkészítési idő: 30 perc 

A csirkemellet felcsíkozom, majd egy serpenyőben kevés olajon megpirítom. Sózom, borsozom, megszórom szerecsendióval és tovább pirítom. Felöntöm a tejszínnel, belekeverem a reszelt sajtot, a lecsepegtetett kukoricát és az aprított petrezselymet. Még egyet forralok rajta és már kész is. Amíg elkészül a csirke felteszek vizet forralni és igény szerint rizst vagy tésztát főzök benne, ami elkészül az idő alatt, amíg a csirke.

Tipp: Bármilyen sajtot használhattok ehhez, van amikor krémsajtot teszek bele, de tényleg a hűtőben talált bármilyen kis darab sajt megteszi, vagy ha nincs el is hagyhatjátok, anélkül is finom.

Meggyes csokoládés csigatorta

Ugyan még csak tavaszodik, de nekem hétvégén már nagyon gyümölcsös süteményre fájt a fogam. Szerencsére Férjem nagypapájának hála rengeteg meggy van még a fagyasztónkban és gondoltam egy adagot elhasználok, hiszen majd kell a hely az idei gyümölcsöknek és még tényleg nagyon sok van. Nyáron nyilván majd friss gyümölccsel is elkészíthető, de ebből is kiváló lett, és így húsvét előtt akár a Mikulásról maradt csokoládék is felhasználhatók hozzá, mint a korábban mutatott Csokipudinghoz.

Hozzávalók:

10 dkg vaj/margarin

50 dkg liszt+a nyújtáshoz

só

2 dl tej

4 dkg porcukor

2,5 dkg friss élesztő

2 tojássárgája

3-5 dkg olvasztott vaj/margarin

20 dkg étcsokoládé (de szerintem tejcsokival is működik)

20 dkg magozott meggy

Elkészítési idő: 30 perc+1 óra kelesztés+35-40 perc sütés

Sütési hőfok: 170°

A tésztához dagasztógépbe teszem az átszitált lisztet, a lágy margarint/vajat, a sót, és a közepébe mélyedést készítek. A tejben feloldom az élesztőt, a porcukrot és a tojássárgákat, majd ezt a keveréket a mélyedésbe öntöm és sima tésztává dagasztom. Letakarva 30 percig kelesztem, majd lisztezett felületen fél cm vastagra kinyújtom, megkenem az olvasztott margarinnal, megszórom az apróra vágott csokoládéval és a meggyel és a hosszabbik szélétől fogva feltekerem. Nagyjából 2 ujjnyi vastagon felszeletelem. 

Sütőpapírral kibélelek egy tepsit, ráhelyezek egy tortakarikát, amit kivajazok, majd a belsejében szépen elrendezem egymás mellett a csigákat és mindenhol megkenem vajjal a tetejét, majd lefedve további 30 percig kelesztem. Közben előmelegítem a sütőt és ha szépen megkelt a csigatorta 35-40 perc alatt szép aranybarnára sütöm, majd amikor langyosra hűlt, lassan kiveszem a formából, porcukorral meghintve tálalom.

Krémes burgonyaleves

Lehet van akinek már unalmas, de mi nem tudjuk megunni a krémleveseket. Ebbe olyan dolgokat is el tudok rejteni a gyerekeknek, amit ha tudnák, hogy benne van, nem biztos hogy megennék, és ez az a fajta leves, ami mindig elfogy. A burgonya egy eleve szeretett zöldség, de szalonnát nem igazán esznek, pedig ilyen kicsi mennyiségben az emésztésüknek azért mindig érzem, hogy jót tesz, ha nem annyira "szárazan" eszünk.

Hozzávalók: 

olívaolaj

20 dkg húsos szalonna

2 kisebb vagy 1 nagy vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

só, bors

csipetnyi kakukkfű és rozmaring

50-60 dkg burgonya

2 dl főzőtejszín

10 dkg valamilyen pikánsabb ízű sajt reszelve

Elkészítési idő: 45 perc

A szalonnát kevés olívaolajon megpirítom, majd kiszedek belőle pár kanállal a tálaláshoz, és hozzáadom a felkockázott hagymát és fokhagymát, amit megdinsztelek, de figyelek rá, hogy ne piruljon le. Felengedem nagyjából 1 liter vízzel, sózom, borsozom, hozzáadom a zöldfűszereket, majd beleteszem a burgonyákat és addig főzöm, ameddig megpuhul. Kiszedek egy adagot a krumpliból is, majd a többit botmixerrel pürésítem, felöntöm a tejszínnel és még egyet melegítek rajta. A tányérba szedem a megpirított szalonnát, a megfőtt burgonyát, valamint a reszelt sajtot és rámerem a krémes levest.

Dagasztás nélküli szuper kenyér

Rengeteg klassz receptet és ötletet láttam már Szotyi Művek Bea oldalán, a legutóbbi szendvicskenyér ötlete is tőle származott, és most egy újabb kenyér következett, ami Férjem szerint olyan, mint a Lipótis parasztkenyér kicsiben, na ez azért elég nagy elismerés nekem. A frissen kisült kenyeret Apukám, Öcsém és Apósom is lelkesen kóstolgatta, így két nap alatt a fél kilós kenyér el is fogyott, úgyhogy most éppen a következőt sütöm, mert Beát idézve: "Akit egyszer elkap a házi kenyér mágiája, az többet nem szabadulhat" - és ez egyenlőre így is van, szóval ma megyek és beszerzem a következő adag liszteket. Az eredeti receptet megtaláljátok az Ő oldalán is.

Hozzávalók:

40 dkg kenyérliszt - én mindenhez Nagyi Titkát használok és ebben nem csalódom

3 dl víz

fél tk. szárított élesztő

1,5 tk. só

Elkészítési idő: 3-4 óra+kelesztés (de nem kell ennyit folyamatosan foglalkozni vele, olvassátok el a receptet)

Sütési hőfok 230°

A recept lényege, hogy ezt a tésztát nem kell alaposan kidagasztani, hanem elegendő csupán az alapanyagokat egy fakanállal alaposan elkeverni, amíg egy ragacsos gombóccá összeáll a tészta. Tényleg nagyon ragadós, de ne ijedjetek meg, ez teljesen normális. Fedjétek le az edényt a tetejével, vagy ha nem fedeles a tálatok, mint például nekem sem akkor egy fóliát tegyetek a tetejére és arra a konyharuhát, majd egy éjszakát (10-12 órát) pihen. Reggel áthajtogattam úgy, hogy alányúltam az edényben, félbehajtottam a tésztát, majd fordítottam a tálon 90°-ot és ezt a mozdulatot négyszer megismételtem, majd pihent 30 percet a tészta ismét lefedve konyharuhával. Ezt a metódust 3-5 alkalommal szükséges megismételni, közben egyre kevésbé lesz lágy a tészta. Előkészítek egy azzal azonos méretű tálat, amiben majd a kenyeret sütni szeretném, belehelyezek egy konyharuhát, amit alaposan belisztezek, hogy ne ragadjon rá a tészta. Egy alaposan belisztezett felületen az itt található videó alapján megformázom a kenyeret és elhelyezem a konyharuhával bélelt tálban, fontos, hogy a sima (nem hajtogatott) fele kerüljön alulra, majd ráhajtom a konyharuhát és 1 órát pihenni hagyom.

A sütőt előmelegítem 250°-ra és beleteszem azt a tálat (egy fedeles jénai, vagy egy öntött vas edény) amiben sütöm majd a kenyeret. Amint letelt a kelesztési idő egy előre összegyűrt (így könnyebb belesimítani a tálba) sütőpapírra borítom óvatosan a kenyeret, aminek most a sima fele kerül majd felülre, és igény szerint bemetszem. Mindenképpen szép hólyagos lesz a kenyér belseje, minél nagyobb metszést csináltok a tetejére, annál nagyobbak lesznek ezek a bubik. A hőfokot leveszem 230°-ra majd a felmelegített tálba helyezem óvatosan a kenyeret és lefedve 20 percet sütöm, majd leveszem az edény fedelét és további 20 percig sütöm. Hagyom a tálban kihűlni és utána már ehetitek is. Jó étvágyat a saját sütésű kenyeretekhez, ez az élmény felbecsülhetetlen szerintem!

Darált húsos raguval töltött édesburgonya hajó

Tavalyelőtt, amikor egy nagyobb diétázós időszakban voltunk benne, kipróbáltunk jó pár 160 grammos diétás receptet, és az édesburgonyával is ekkor kerültünk közelebbi viszonyba. Azelőtt nem igazán ettünk, nyilván ismerni ismertem, de nem készítettem belőle semmit. Azóta viszont gyakori vendég lett a konyhámban, a krémleveseket kifejezetten szereti belőle az egész család, és itt is mutattam már jó pár receptet. Most egy töltött verzió készült, melynek eredeti receptjét a Nők Lapja Konyhában találtam, de azért sok helyen átalakítottam az itthoni hozzávalók alapján, és jelentem, alig tudtuk abbahagyni. Hamar megvolt, szóval hétköznap is könnyedén elkészíthető.

Hozzávalók:

2 nagyobb édesburgonya

só, bors

2 fej vöröshagyma

1 piros kaliforniai paprika

1 ek. mustár

40 dkg darálthús (én sertés és marha húst használtam vegyesen)

2 dl főzőtejszín

10 dkg reszelt sajt (valamilyen pikánsabb ízű, pl.: parmezán)

Elkészítési idő: 1 óra 20 perc

Sütési hőfok: 140-180°

Az édesburgonyákat alaposan megmosom, félbe vágom, sózom, majd 140°-on egy órát sütöm. Közben elkészítem a húsos ragut. Az aprított hagymát megdinsztelem, hozzáadom az apró kockákra vágott paprikát és azt is kicsit pirítom, majd belekeverem a mustárt és a darált húst, amit szintén lepirítok. Sózom, borsozom, felöntöm a tejszínnel és összeforralom. 

A burgonyákat közben kiveszem és benyomkodom a tetejüket, hogy üreget tudjak kialakítani, beletöltöm a húsos ragut, megszórom a tetejét sajttal és 180°-on további 10 percig sütöm.

Citromos-túrós clafoutis

Íme a 160 grammos sütemény receptje, melyet egy baráti vendégségre készítettem. Szerintem nem lett túl édes, de mi tettünk rá egy kevés lekvárt, a narancslekvár nagyon jól passzolt hozzá, és így már kellően édes volt az összhatás.

Hozzávalók:

25-30 dkg túró

2 kezeletlen citrom héja

3 tojás

2 dl tej

5 dkg olvasztott vaj  

5 dkg durumliszt (én teljeskiőrlésű búzalisztet használtam)

valamilyen édesítőszer ízlés szerint, esetemben ez méz volt

Elkészítési idő: 35 perc

Sütési hőfok 220°

Szénhidráttartalom: 15 gramm/adag (ez a pite elvileg 4 adag, de mi 8 szeletre osztottuk)

A túrót összetöröm villával és elkeverem a citrom héjával, amit beleszórok egy kivajazott piteformába. Összekeverem az enyhén felvert tojásokat a tejjel és az olvasztott vajjal, majd csomómentesen elkeverem benne a lisztet és hozzáadok valamilyen édesítőt. A keveréket ráöntöm a túróra és forró sütőbe tolom 20-25 percre. Ne ijedjetek meg, először nagyon fel fog púposodni az egész, de a sütőből kivéve majd visszaesik. Hidegen tudjátok szépen szeletelni.

Tipp: Az eredeti recept naranccsal készül, de mivel én nem kaptam bio narancsot, így a citrommal készítettem el.

Sajtkészítő tanfolyam, és amit utána otthon alkottam

Talán kijelenthetem, hogy megtanultam gomolya sajtot készíteni, de persze még van hova fejlődnöm, viszont nagyon lelkesen kísérletezem. Az úgy kezdődött, hogy még tavalyelőtt Hugicámnak születésnapjára közös programot ajándékoztam, ami valamilyen főzőtanfolyam lett volna, de mivel megszületett harmadik gyermekünk, ezt el kellett kicsit halasztanunk. Addig toltuk, hogy megint itt volt az évvége és a kuponunkat be kellett váltani, amivel egy januári Sajtkészítő tanfolyamra mentünk el végül az Ursa Maiorba. 

A tanfolyamon elméletileg megtanultuk volna a gomolya sajt készítést, a parenyicát, valamint a mozzarellát, de egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően, csak a gomolya sajtra volt lehetőségünk, a többit, elméletben tanultuk meg, de egyszer lehet annak is nekiállok itthon. Na, de lényeg a lényeg, hogy a felvezető elméleti ismeretek után, átléptünk a konyhába, ahol akkor már melegedett a piacon vásárolt házi tej, és nekikezdtünk a sajtgyártásnak. A legegyszerűbb sajt, amit otthoni körülmények között el lehet készíteni, az a gomolya sajt, mert ez az egyetlen amihez elegendő csak oltóanyagot beszerezni, nincs szükség különféle kultúrákra, és ennek köszönhetően hosszas várakozásra, ami napokat jelent. 

 

A gomolya sajt röviden úgy készül, hogy a tejet lassú tűzön felhevítem nagyjából 38°-ra, ezt ha nincsen hőmérője az embernek, akkor a kisujjával is ellenőrizni tudja, mert ez a fürdővíz hőmérséklet nagyjából. Ekkor le kell zárni a tűzhelyet és hozzáadni a pontosan kimért oltóanyagot, majd várni 30 percet, amíg megalszik a tej. A gyerekeknek itthon nagyon tetszett ez a művelet, hogy fél óra múlva szeletelhető lett az előtte folyékony állagú tej, majd ha ezt "felaprítottuk", akkor várni kell nagyjából 15 percet, hogy a sajttészta lemenjen az edény aljára. Ekkor leszűrjük a rengeteg savót, hiszen 1 liter tejből csak mindössze 10 dkg sajt lesz, a többi mind savó, majd ebben a szakaszban tudjuk ízesíteni a sajtot, én eddig fokhagymásat, zöldfűszereset és aszalt paradicsomosat próbáltam. Ezek után szűrőbe, vagy speciális sajtkészítő formába szedem a sajttésztát, és 20 percenként forgatom nagyjából másfél órán keresztül, majd egy nagyjából 15°-os helységbe (nekünk ez a kamra volt) teszem egy éjszakára. Másnap reggel 20%-os sófürdőbe teszem az elkészült sajtokat, így hagyom 5-6 órát, majd papírtörlőn lecsepegtetem és zsírpapírba csomagolva hűtőbe teszem. Így nagyjából egy hétig áll el, már ha nem eszitek meg előbb, de én legutóbb vákuumoztam is párat, úgy elvileg egy hónapot is kibír.

Nem nagy ördöngösség, én az első adagot itthon egyedül úgy készítettem, hogy közben a három gyerekünkre is egyedül vigyáztam, szóval vágjatok bele bátran, de arra figyeljetek, hogy csak házi tejből működik a sajtkészítés, azt biztos forrásból szerezzétek be, és menjetek el egy sajtkészítő tanfolyamra, ahol az alapokat megtanulhatjátok, mert azért egyszer jó látni ezt a folyamatot, az állagok miatt is. Utána pedig ha reggelire a saját készítésű sajtodat eheted, esetleg egy saját készítésű kiflivel vagy zsemlével, az elég jó érzés, próbáljátok ki, nekem az volt.