Bodzás eperlekvár

Ahogyan az eper nekem a tavasz kezdte, a bodza már igazán a nyarat idézi. Tavaly gondoltam egyet és nagyon sokféle ételben összekombináltam ezt a két kedvencet, és hatalmas sikert aratott itthon és a baráti körben azok között, akik megkóstolhatták a bodzás eperlekváromat.

A gyerekek nem igazán esznek nálunk lekvárt, ebben csak a legkisebbre számíthatok, de a szintén tavalyi bodzazselé gumicukor lekvár néven fut itthon, és emellett még az epret voltak hajlandók megenni, így tehát a bodzás-eper lett a kedvencük. Idén jó nagy adaggal kellett ezért csinálnom, és másokat is "megfertőztem" az ötletemmel, remélem kipróbáljátok, van még bodza és eper is :)

Hozzávalók: 

1,8 kg eper (tisztított mennyiség)

1 dl víz

1 citrom leve

8-10 tenyérnyi bodzavirág

40 dkg cukor

2 csomag dzsemfix 3:1

Az epret megmosom és megtisztítom, majd negyedelem és ráöntöm a vizet, valamint a citrom levét. A bodzavirágokat nem szabad megmosni, mert akkor pont a lényeg, maga a virágpor tűnik el róla, csak rázzuk le, hogy az esetleg benne levő bogarak kipotyogjanak.

Az eprek tetejére tömködöm a virágokat, majd lecukrozom, egy lapos tányérral lefedem, lesúlyozom és egy éjszakát, vagy akár egy egész napot állni hagyom. Másnap felforralom, de már a dzsemfixet is hozzáadom, majd forrástól számított 5 percig zubogva forrni hagyom. Ezután eltávolítom a bodzavirágokat és botmixerrel pürésítem, majd forrón sterilizált üvegekbe töltöm, lefedem, fejre állítom 5 percre, majd visszafordítom és letakarva, száraz dunsztban hagyom kihűlni. 

Kókuszpalacsinta gyereknapra

Mióta a gyerekeink értékelik is ó, hogy mi került az asztalra, gyereknapon próbálok mindig valami vicces reggelit vagy uzsonnát tálalni nekik. Az elmúlt években volt virsliből csiga, mini kürtőskalács házi bodzafagyival töltve, idén pedig kókuszpalacsintával készülök nekik. Bevallom őszintén nekem a reggeli korán kelés nagyon nehezen megy, hétvégén nehezen kelek ki korán az ágyból, de ez a palacsinta nagyon hamar megvan, és hát a gyerekek kedvéért azért csak sikerült megerőltetnem magam. 

A recept megjelent a májusi Kifőztük magazinban is. 

 
Hozzávalók 15 darabhoz:

5 dkg kókuszreszelék

5 dkg zabliszt

5 dkg barna nádcukor

1,5 dl kókusztej

2 tojás

olaj a sütéshez

idény gyümölcsök a dekoráláshoz

Elkészítési idő: 20-30 perc 

 

A száraz és a nedves hozzávalókat külön-külön összevegyítem, majd egy habverő segítségével egynemű tésztát keverek belőlük. Evőkanállal egy enyhén kiolajozott serpenyőbe adagolom a masszát, egyszerre legfeljebb 3-4 darabot. Mindkét oldalukat 1-1 percig sütöm, majd friss gyümölcsökkel tálalom állatarcokat formálva. 

 

Tojásos, medvehagymás sonkakrém

Tudom, furcsának tűnhet, de nálunk még mindig van itthon húsvéti sonka és tojás, de természetesen ez a recept nem csak maradékokból készíthető el. Tavaly is készítettem egy hasonló maradékmentést, de az inkább darabosabb, salátás állagú lett, ez valóban szendvicsre kenhető krém és természetesen mint most nálunk mindenbe, ebbe is került medvehagyma. Legkönnyebben egy késes aprítóval tudjátok elérni ezt a krémes állagot, amennyiben nincs ilyenetek, próbálkozzatok botmixerrel.

Hozzávalók:

20 dkg főtt sonka

3 keményre főtt tojás

10 levél medvehagyma

2 ek. tejföl

2 tk. mustár

2 tk. majonéz

1 kk. ecetes torma

só, bors

Elkészítési idő: 15 perc

 

Előveszem a késes aprítót, mert mindent ebbe fogok beletenni. Felkockázom a sonkát és a tojásokat, majd jöhet rá a megmosott és felcsíkozott medvehagyma. Ezután jönnek a nedves összetevők, mint a tejföl, a mustár, a majonéz és a torma, ezekkel tudtok állítani a krémességén, majd fűszerezem sóval és borssal, de a sóval csak óvatosan, hiszen a sonka is jó esetben kicsit sós. Ráhelyezem az aprító fedelét, és pár percet hagyom dolgozni, majd pirítós kenyéren már tálalom is a sonkakrémet.

Medvehagymás babka

Minden évben sütök kalácsot Húsvétra és jó pár éve többet is, mert minden családtag rákapott a finom házi kalácsra. Ebben az évben már nem lenne túl extra dolog a "sima" házi kalács, mivel egy éve csak itthon sütött kalácsot eszünk, így gondoltam a húsvéti sonka mellé idén készítek valami különlegeset. 

Tavaly ősszel már megpróbálkoztam egy csokis babkával, ami nagy sikert aratott itthon, így gondoltam, most jöjjön ennek egy sós töltelékes verziója, és ha már idén a Húsvét egybeesik a medvehagyma szezonnal, akkor medvehagyma pesztót csempészek bele. A medvehagyma peszto receptjét itt találjátok, egy babkához, egy üveg szükséges, ez így nagy mennyiség, de fagyasztani remekül lehet, így bátran készítsetek belőle ekkora adagot. Már el is képzeltem ahogy a vajjal megkent babkára teszek egy szelet sonkát, karikázom rá a tojást, és valami különleges házi sajtot eszek mellé tormával, friss retekkel és újhagymával, mmmhhh... alig várom a nagyszombati vacsoránkat.

Hozzávalók 2 babkához:

1 dl langyos tej 

20 g élesztő

60 dkg liszt

1 tk. só

10 dkg cukor

2 dl habtejszín

5 dkg vaj

2 tojás

2 üveg medvehagyma pesztó

1 tojás a kenéshez

Elkészítési idő: 2,5 óra

Sütési hőfok: 180°

A langyos tejbe belemorzsolom az élesztőt, szórok bele egy csipet cukrot és lisztet, majd lefedve hagyom felfutni. 

Egy tálba szitálom a lisztet, majd hozzáadom a sót, a cukrot, a tejszínt, a vajat és a tojásokat. Ha felfutott az élesztő azt is a tésztához adom, majd alaposan kidagasztom. Amikor már szép gombóccá összeállt fóliával és konyharuhával lefedve kelni hagyom 40-45 percig.

A megkelt tésztát lisztezett munkalapra borítom, kettészedem, és 3-4 mm vastag téglalappá nyújtom mindkettőt. Megkenem őket 1-1 üveg medvehagyma pesztóval, majd a hosszú oldaluknál fogva feltekerem. Egy éles késsel hosszában elvágom, a két féltekercset az oldalára fordítom, majd keresztben egymásra fektetem és óvatosan összetekerem, hogy a vágott fele felfele nézzen. 

Sütőpapírral bélelt püspökkenyér formába fektetem a babkákat és további 30 percig kelni hagyom őket. Megkenem felvert tojással, majd 180°-os, légkeveréses sütőben 30 percig sütöm, a formában hagyom kihűlni.

Tipp: Mivel ez egy semleges ízvilágú alaptészta, így bátran lehet a két babkát különböző töltelékekkel variálni, én most az egyiket medvehagymásra a másikat fahéjasra csináltam, ez utóbbinak is hozom majd a receptjét.

Croque Madame

Hétvégén több időnk van ráérősen reggelizni... na persze nem három gyerek mellett, akik valahogy úgy gondolják, hogy szombaton is feltétlen muszáj fél 7-kor felkelni és ezzel minket is felébreszteni. Mindig megpróbáljuk kicsit húzni az időt azzal, hogy ők még játsszanak, viszont így mire eljön a reggeli ideje már nincs túl sok türelem, ők maradnak a gabonapehelynél, vagy a házi kalácsnál, de ha jó időben csípem el őket, vagy erőt veszek magamon és fél órával előbb felkelek, akkor egy-egy különlegesebb reggelit is elkészítek.

A recept a Kifőztük magazin februári számában is megjelent.

Hozzávalók 2 személyre:

4 szelet teljeskiőrlésű toast kenyér

4 teáskanál mustár

6 szelet gépsonka

5 dkg reszelt ementáli sajt

a besamelhez:

2 dkg vaj

2 dkg liszt

1,5 dl tej

1 kávéskanál só

½ kávéskanál frissen őrölt színes bors

½ kávéskanál őrölt szerecsendió

1 evőkanál aprított metélőhagyma

2 tojás

1 marék BIOHÁLÓ mustárcsíra

a sütéshez:

1 evőkanál vaj

 

A kenyerek egyik oldalát megkenem 1-1 teáskanál mustárral, majd ráfektetem a sonkaszeleteket és megszórom reszelt sajttal, majd egy felhevített serpenyőben vajon mindkét oldalukat megsütöm, figyelve arra, hogy ne csússzanak szét. Sütőpapírral bélelt tepsire fektetem őket, amíg elkészítem a besamelt. Felhevítem a vajat, elkeverem benne a lisztet, majd folyamatos keverés mellett felöntöm tejjel és besűrítem. Sóval, borssal, szerecsendióval és a metélőhagymával fűszerezem, majd a szendvicsek tetejére kanalazom, megszórom a maradék reszelt sajttal és előmelegített, 200 fokos, légkeveréses sütőben 15 perc alatt készre sütöm. Ezidő alatt elkészítem a két tükörtojást, melyeket a kész szendvicsek tetejére csúsztatok. 

Tetejükre igény szerint különféle csírákat halmozhatunk, én legutóbb a Bioháló csíráiból válogattam és ehhez a szendvicshez mustárcsírát választottam.

Teljeskiőrlésű, kovászos rombuszkiflik

Bevallom őszintén, hogy mostanában kicsit mellékvágányra helyeztem a kovászomat. Minden héten megetetem, szóval gondoskodom róla, csak a hosszadalmas sütés maradt el. Múlt hétvégén már nagyon szégyelltem magam, így elővettem, megetetettem és kint hagytam a pulton, hogy lássam mennyit nő egy éjszaka alatt. Reggel hatalmas meglepetés ért, több mint duplájára nőtt, így ezen a csodás látványon felbuzdulva fel is szaporítottam gyorsan egy kenyérsütéshez, majd úgy gondoltam, hogy egyből sütök egy teljeskiőrlésű kenyeret is. 

Miközben már bekevertem a kovászt és autolizáltam a lisztet a vízzel, megjelent előttem barátnőm legújabb blogposztja a zabpelyhes rombuszkiflijeiről és gondoltam kipróbálom kenyér helyett ezt a formát. Nyilván így alakítgattam a kelesztési fázisokon, de ezt majd lejjebb részletezem, viszont ami a lényeg, hogy egy szuper és egyben egészséges szendvicsalapot sikerült alkotnom, melyből még most is van a fagyasztóban, amit reggel a mikróban vagy a sütőben kiolvasztva olyan, mintha most érkezett volna frissen a pékségből. Kicsit tömörebb a tésztája, mint ahogyan ez általában igaz a teljeskiőrlésű pékárukra, de úgy eltelít, hogy én még szinte ebéd időben se vagyok annyira éhes.

 

Hozzávalók 10 darabhoz:

140 g aktív kovász (50 g kovász, 100 g liszt, 80 g víz, melynek a maradékát újra etettem és eltettem a hűtőbe a következő sütésig)

190 g búzaliszt

190 g teljeskiőrlésű búzaliszt

270 g víz

40 g lenmag

40 g szezámmag

10 g só

zabpehely a szóráshoz

Amíg felszaporítom a kovászt, addig a liszteket és a vizet elkeverem egymással és 1,5 órán keresztül autolizálom. Dagasztógépbe helyezem a kovásszal, a magokkal és a sóval együtt, majd alaposan kidagasztom a tésztát, és konyharuhával lefedve 30 percig pihentetem. Ezután következik egy szirom hajtogatás az edényben (a tészta alá nyúlok a tálban és ráhajtom, majd elforgatom a tálat 90°-al, és addig ismétlem ezt, amíg körbe nem érek). Ezt a hajtogatás - 30 perc pihenés fázist még 2 alkalommal megismétlem, majd a harmadik hajtogatás után lefedve 2 órán keresztül kelesztem. 

Megformázom a rombusz kifliket az alábbiak szerint: 10 részre osztom a tésztát, majd mindegyiket gömbölyítem, kör alakúra lapogatom és képzeletben elfelezem, majd mindkét oldalát "feltekerem" a közepéig, ahol kissé lenyomkodom az illesztést. A henger tetejét és alját összenyomkodom, így alakul ki a rombusz szerű forma, majd 2-2,5 órán keresztül újra letakarva kelesztem.

A sütő aljába behelyezek egy vízzel teli fém tálat, előmelegítem 230 fokra, légkeveréses állásba, majd minden kiflit megspriccelek vízzel, megszórom őket apró szemű zabpehellyel és 25 percig sütöm őket.

Tonhalkrémes szendvicsek

Újra uzsisdobozvaló ötletet hoztam Nektek, ezúttal a böjt jegyében egy húsmentes szendvicskrémet. Reggelire, tízóraira, vagy vacsorára egyaránt fogyaszhatjátok, és ahogyan, azt korábban a tojáskrém receptemnél már tanácsoltam, zöldségeket is bele tudtok csempészni a szendvicsekbe, bár ezt a folyamatot még én is gyakorlom. Hétvégén, mikor egy kisebb marék mikrozöldséget tettem a reggeli pirítósom tetejére, akkor kislányom nagy szemekkel rám nézett és egy sóhaj után azt mondta: "Anyuci, én szerintem felnőtt koromban se fogom szeretni a salátát, bár ha a Férjem igen, akkor nekem is kell majd." Szóval tanulom én is a zöldségek megszerettetését, de lehet Ti már ügyesebbek vagytok.

A recept megjelent a februári Kifőztük magazinban.

 

Hozzávalók 4 személyre:

2 doboz tonhalkonzerv (egyenként 80 g)

3 evőkanál majonéz

1 evőkanál mustár

½ fej lilahagyma

1 evőkanál kapribogyó

1 kávéskanál só

1 kávéskanál frissen őrölt színes bors

1 keményre főtt tojás

a tálaláshoz:

pirított kenyér vagy bagett szeletek

1 marék BIOHÁLÓ vöröshagymacsíra, vagy bármilyen más mikrozöldség

A tonhalat lecsepegtetem, majd villával áttöröm. Hozzáadom a majonézt és a mustárt és krémesre keverem. A lilahagymát apróra vágom a kapribogyóval együtt, majd a tonhalhoz keverem. Sóval és borssal fűszerezem, és belereszelem a tojást, majd pirítóssal és a csírával tálalom.