Farsangi szalagos fánk Nagymamám receptje alapján

Családunkban Nagymamám vezette be azt a hagyományt, hogy húshagyó kedden fánkot sütünk, ez a húsvéti böjt előtti utolsó nagy nassolás. Éveken keresztül Vele vagy Édesanyámmal együtt készítettem el ezt az édességet, de jó pár éve ezt a hagyományt már én vettem át, és remélem egyszer majd én is továbbadhatom.

Idén ez a fánksütés már a negyedik, így nem érheti szó a ház elejét nálunk, ennyiszer egy farsangi szezonban még sose sütöttem, és a csöröge fánk sütésben a gyerekek is segédkezhettek, így még nagyobb volt számukra az öröm, és persze nekem is. Bízom benne, hogy jó pár év múlva nekik is megtaníthatom a szalagos fánkot, ahogy nekem tanította Nagymamám és Anyukám, és ez is közös családi program lesz.

A recept megjelent a februári Kifőztük magazinban.

Hozzávalók 35-40 darabhoz:

60 dkg liszt

2,5 dkg élesztő

1+3 dl tej

3 tojássárgája

5 dkg cukor

6 dkg vaj

1 vaníliás cukor

csipetnyi só 

 

Elkészítési idő: 3,5 óra 

Meglangyosítom a tejet, majd feloldom benne az élesztőt és a korábban átszitált liszthez adom. A fennmaradó 3 dl tejet elkeverem a tojássárgákkal, a vajjal, a sóval és a vaníliás cukorral, majd összemelegítem őket és a liszthez adom. Alaposan kidagasztom a tésztát, majd lefedve, meleg helyen 1-1,5 órát kelni hagyom, de vigyázzatok, mert nekem már többször kimászott a tálból.

Lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtom, majd kiszaggatom egy nagyjából 6 cm átmérőjű kiszúróval (ez lehet akár egy pohár is), majd konyharuhával letakarva további 1 órán át kelni hagyom.

Egy serpenyőben vagy lábosban felhevítem az olajat és beleteszek egyszerre annyi fánkot, amennyi kényelmesen elfér benne úgy, hogy a fánkoknak az az oldaluk legyen lefele az olajban, ami a pulton felül volt (azaz nem lisztes). Egy fedővel lefedem az edényt, majd néhány perc múlva leemelem, megfordítom a fánkokat, és így sütöm tovább nagyjából 1 percig. Papírtörlővel bélelt tálcára szedem őket, majd porcukorral és lekvárral tálalom.

 

Mézi linzer

Ennek a linzernek az alapreceptje egy szintén nagyszülői örökség. Nagyon hasonló tésztával Nagymamám készített minden karácsonykor süteményt, de itt azért beletettem pár csavart is és egy gyerekeknek kedvező formát, Mézit.

A recept megjelent a Kifőztük magazin decemberi számában is, ahol sok más ünnepi fogást is találtok.

Hozzávalók 18 darab mézihez:

25 dkg liszt

7 dkg cukor

2,5 dkg őrölt mandula

12,5 dkg hideg margarin

2,5 evőkanál tej

csipkebogyó lekvár

Elkészítési idő:

Sütési hőfok: 200°

 
A margarint előzetesen fagyasztóba teszem, hogy a tészta összeállításakor le tudjam majd reszelni. Átszitálom a lisztet, összevegyítem a cukorral, az őrölt mandulával és egy nagylyukú reszelőn belereszelem a fagyasztóból kivett margarint, majd elkezdem gyors mozdulatokkal összegyúrni a tésztát és a tejjel kicsit lazítom. Amikor már szép fényes gombóccá összeállt, fóliába csomagolom és legalább 1 órára a hűtőbe teszem.

Alaposan lisztezett felületen 2-3 mm vékonyra nyújtom, és páros darabszámúra kiszaggatom, majd 200°-ra előmelegített, légkeveréses sütőben 10 percig sütöm őket. A sütemények felét megkenem lekvárral, majd ráhelyezem a tetejüket, megszórom porcukorral és már kínálhatom is.

Mézes-fahéjas szilvalekvár

Ha ősz, akkor nálunk a szilva jöhet minden mennyiségben, süteménybe, amit nemrég mutattam is Nektek, most pedig a kedvenc szilvalekvárom receptjét hoztam. A klasszikus, szatmári, "megállbenneakanál" fajta lekvárt megmondom őszintén nem szeretem, de mióta ezt a receptet évek alatt kikísérleteztem, ez az egyik kedvenc lekvárom. Egy kiskanálban gyűlik össze a szilvásgombóc minden összetevője, olyan, mintha azt ennék lekvár formájában, és talán nem is annyira kalóriadús, mint a szilvásgombóc.

Hozzávalók:

1,5 kg magozott szilva

40 dkg cukor

1 csomag Dzsemfix 2:1

1 citrom leve

2 ek. méz

1 tk. fahéj

Elkészítési idő: 1 óra

A szilvákat megmosom, kimagozom, majd négybe vágom.Elkeverem egymással a cukrot és a dzsemfixet, majd hozzáadom a gyümölcshöz és elkezdem forralni közepes lángon. Amikor már kezd rotyogni, jöhet bele a citrom leve, a méz, valamint a fahéj, és zubogva 5 percig forralom.

Botmixerrel a kellő állag eléréséig turmixolom - én szinte teljesen pürésíteni szoktam -, majd még forrón sterilizált üvegekbe töltöm, jól lezárom, 5 percre fejre állítom és száraz dunsztban hagyom őket kihűlni. 

Rozmaringos sárgabaracklekvár

Nagyon szeretem pikánssá, különlegessé tenni a lekvárjaimat. Persze nagyon finom a "sima" eper, de azért a bodzás eper még jobb, nagyon jó a szilva, de a mézes-fahéjas verziót jobban szeretjük, és túrógombóc mellé a sárgabarackot emelném le a polcról, de a reggeli friss kovászos kenyérre szívesebben kentem a rozmaringos verzióját.

Már jó pár éve szemeztem valami hasonló kombinációval, de idén megkaptam a végső löketet azzal, hogy saját rozmaringom van a kertben, ami már elég szép méretű bokorrá nőtte ki magát, így ez került a lekvárba. Mivel nem akartam, hogy a rozmaring darabok benne maradjanak a kész lekvárban, így forralás után csak áztattam őket egy éjszakán át, mert így a meleg hatására jobban kijöttek az ízek, és ahhoz pont elég volt, hogy a rozmaring íze átkerüljön, de ne legyenek a gyerekek, vagy akár felnőttek számára is kellemetlen darabkák benne.

Hozzávalók:

2 kg sárgabarack

40 dkg cukor

4-5 ág friss rozmaring

1 csomag dzsemfix 3:1

A sárgabarackot félbevágom, kimagzom, de nem hámozom meg. Ha túl nagyok akkor lehet apró darabokra vágni, én csak négybe vágtam mindegyiket. Ezek után lecukrozom, hozzáadom a rozmaring ágakat és felforralom, de amint elkezd forrni, le is zárom, majd konyharuhával letakarva, hogy a szemtelen legyecskék ne előttünk kóstolják meg, egy éjszakát pihentetem. Másnap újra felforralom, de már a dzsemfixet is hozzáadom, majd forrástól számított 5 percig zubogva forrni hagyom. Ezután botmixerrel pürésítem, de nem teljesen, hagyok benne néhány darabot, majd forrón sterilizált üvegekbe töltöm, lefedem, fejre állítom 5 percre, majd visszafordítom és letakarva, száraz dunsztban hagyom kihűlni. Tényleg vajas kenyéren, vagy kalácson a legfinomabb.

Eperlekvár és szörp

... mert Borbás Marcsi szerint ezt csak egyszerre lehet, és milyen igaza van. Korábban nem gondoltam volna, hogy pillanatok alatt, főzés nélkül tudok finom házi szörpöt varázsolni a családnak mindössze annyival, hogy fél órával többet dolgozom az eperrel lekvárfőzés előtt, de már tavaly is kipróbáltam, és működik, méghozzá nagyon jól.

Mert a szörp, csak a cukrozott és lecsepegtetett gyümölcs levéből készül, és így kevesebb cukor kell a lekvárba is, hiszen nem kell egy csomó levet megzselésítsen. Egy szó mint száz, én eperlekvárt már csak így készítek, és ehhez jó a kicsit már "szottyos" eper is, annak még több finom édes leve van.

Hozzávalók:

3 kg tisztított eper

lekvárhoz:

50 dkg cukor

1 csomag dzsemfix

1 citrom leve

szörphöz:

30 dkg cukor

3 citrom leve

fél kk. nátrium-benzoát

Az epret megmosom, megtisztítom és igény szerint feldarabolom, majd nagyjából két maréknyi cukrot "belemasszírozok" és állni hagyom 30 percet. Leszűröm egy külön edénybe a levet, egy másikba pedig az epret, de azért maradjon azon is lé, és innen válik ketté a szörp és lekvárkészítési folyamat.

Szörp:

A lecsepegett gyümölcsléhez, ami nekem 6 dl lett, hozzáadok 30 dkg cukrot, amit jól elkeverek, hogy teljesen feloldódjon, majd jöhet bele 3 citrom kifacsart leve és mivel ezt a szörpöt nem kell főzni, mely által megmarad a gyümölcs vitamin tartalma és gyönyörű színe, így egy pici nátrium-benzoátot bele kell keverni a tartósság miatt. Ezután lehet üvegezni, majd 1:8 hígítási aránnyal fogyaszthatjuk is. 

Lekvár:
A lecsepegtetett gyümölcshöz hozzákeverem a maradék, nagyjából 40 dkg cukrot, beleöntöm a citrom kifacsart levét, a dzsemfixet és közepes lángon felforralom. Forrástól számított 5 percig forralom, botmixerrel a kellően pépes állag eléréséig pürésítem, ami nekem nagyjából fele-fele (a felét hagyom darabosan). Ezután a keletkezett habot eltávolítom a tetejéről, csírátlanított üvegekbe töltöm, lezárom és 5 percre fejre állítom, majd dunsztban kihűtöm őket.

Bodzazselé

Az idei befőzési szezon elindult nálunk és alig várom a folytatást. Azt hiszem a bodza szezont teljesen kimaxoltam: készült Anyukám féle bodzás üdítő, idén először bodzaszörp, hogy télen is élvezhessük ezeket a csodás ízeket, pihen a fagyasztóban a bodzás fagylalt és most pedig megmutatom nektek a bodzazselé receptjét, amiből idén próbaképpen csak négy kis üveggel készítettem, de nagyon ízlett a családnak, úgyhogy jövőre lesz több is.

Mivel minden évben próbálok néhány extra kombinációt is kipróbálni a lekvárok terén és idén a második bodzaszedés alkalmával jóval többet sikerült szednem, mint amennyit terveztem, elkezdtem kutakodni, hátha lehet a bodzából lekvárt vagy inkább zselét is készíteni. Bárhogy nézegettem, csak olyat találtam, amibe reszelt almát tettek, de én szerettem volna, ha ez valóban csak zselé lenne, és főleg a bodza ízét lehetne benne érezni, így csak 100%-os almalevet használtam, és abból se sokat.

Hozzávalók 4 kis üveghez:
20 fej bodzavirág
2 bio citrom
5 dl víz
2,5 dl 100%-os almalé
20 dkg cukor
1 csomag 3:1 Dzsemfix

Egy tálba teszem a lerázott bodzavirágokat és az alaposan megmosott, felszeletelt citromokat, felöntöm a vízzel és egy éjszakára a hűtőbe teszem.

Másnap reggel leszűröm, a bodzás levet, hozzáadom az almalevet, a cukrot és a dzsemfixet, felforralom, majd zubogva forrni hagyom 5 percig. Előre kimosott és melegített üvegekbe töltöm, szorosan rácsavarom a kupakot, majd 5 percre fejre állítom őket és utána dunsztban hagyom kihűlni.